hirdet?s

Fertő-Hanság Nemzeti Park

Ismertető a Nemzeti Parkról

A Fertő-Hanság Nemzeti Park két nagy tájat, a Fertőt és a Hanságot foglalja magába. A Fertő-táj külön nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy az 1970-es években mind a magyar és osztrák része egyaránt tájvédelmi körzet lett, 1979-ben az UNESCO MAB programja keretében Bioszféra Rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között is számon tartják. 2001-ben pedig a VILÁGÖRÖKSÉG címet nyerte el a "kultúrtáj" kategóriában.

A nemzeti park kialakításánál a magyar és osztrák szakemberek az IUCN (Természetvédelmi Világszervezet) előírásait vették figyelembe, amelynek eredményeként három zónát hoztak létre:
  • a természeti vagy natúr-zóna, amely a nemzeti park érintetlen, fokozottan védett területeit fog-lalja magába (magterület), s ahol csak minimális emberi tevékenység folyhat,
  • a megőrző zóna, itt továbbra is folyhat hagyományos, természetkímélő gazdálkodás (legeltetés, kaszálás, nádaratás),
  • környező vagy ütköző zóna, a partmenti részek, települések, a Fertőrákosi-öböl idegenforgalmi szempontból jelentős területei, ahol a táj- és környezetvédelmi előírások betartása a legfontosabb.
Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava a Balaton után

A közös magyar-osztrák nemzeti park összterülete: 33.087 ha. Ebből 23.587 ha esik Magyarországra, melynek 1/3 fokozottan védett természeti terület. A Nemzeti Park magyar oldalon az alábbi tájrészekből tevődik össze: Fertő-táj (12.542 ha), Dél-Hanság (4.643 ha), Észak-Hanság (4.059 ha), Tóköz (1.780 ha) és a Répce-mente (563 ha). A magyar Igazgatóság 1991-ben jött létre. Székhelye 1993 őszétől a Sarródon épített Kócsagvár. Az 1992-ben létrehozott osztrák nemzeti park (Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel) 9500 ha-os területű, az Igazgatóság székhelye az apetloni (Mosonbánfalva) hercegi majorban (Apetloner Hof) van. 1994. április 24-én került sor a két nemzeti park összekapcsolására és megnyitására. Azóta a magyar és osztrák természetvédelmi szakemberek napi feladataikat is összehangoltan végzik. Munkájukat a rendszeresen ülésező Nemzeti Park Társaság irányítja és ellenőrzi.

A Fertőzug Magyarországon

A Fertő délkeleti részén; Hegykő, Fertőszéplak, Sarród és Fertőújlak határában, a hajdan sós víz áztatta területen szikes rétek és legelők találhatók, tipikus sótűrő növényzettel, amelyben iráni-turáni flóraelemek és bennszülött növényfajok is élnek. Ilyen például a fertői mézpázsit (Puccinellia peisonis), a sziki sóballa (Suaeda maritima), a sziksófű (Salicornia prostrata), a sziki üröm (Artemisia maritima) és a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus).

Nagy kócsagok a szikes tó felett

A megőrző zónában, jellemző módon élőhelyrekonstrukció folyik. Ennek célja a korábban lecsapolt mocsarak, szikes tavak: Nyéki szállás, Újakói-rétek (Borsodi-dűlő), Cikes és ezek élővilágának visszaállítása. E tevékenység a természetes folyamatokat modellezi. A csapadékos időszakban nagy területeket borít víz, a nyári időszakban pedig - a sókoncentráció folyamatos növekedésével - egyre kisebbre zsugorodik össze a vízfelület, majd teljesen kiszárad a következő, őszi csapadékos időszakig. A madarak közül itt fészkel például a gulipán (Recurvirosta avosetta), a gólyatöcs (Himantopus himantopus), a piroslábú cankó (Tringa totanus), a nagygoda (Limosa limosa) és a bíbic (Vanellus vanellus). Az élőhely-rekonstrukció "madárszigetein" a több ezer pár dankasirály (Larus ridi-bundus) mellett költ a küszvágó csér (Sterna hirundo), a szerecsensirály (Larus melanocephalus), az üstökös réce (Netta rufina), míg a parti tocsogóknál a kanalas réce (Anas clypeata) készíti fészkét. Újabb megfigyelések a kacagó csér (Gelochelidon nilotica) és a kis csér (Sterna albifrons) vonuláskori megjelenését is bizonyították. A tavaszi-őszi árasztások között - a költési és vonulási időszakon kívül - sziksót hordanak a nyári szelek a kiszáradt tómederben. Az időszakosan kiszáradó, magas sótartalmú sztyepptófoltnak is van sajátos vízi gerinctelen faunája. Egyes rabló szitakötők például (Lestidae) csak az ilyen jellegű vizekben fejlődnek ki.

A szikes pusztán lelegelésével végzi "élőhely-karbantartó" munkáját a rackajuh nyáj és a szilajon tartott bivaly- és magyar szürkemarha gulya

A Hanságról

A nemzeti park másik fő területi egységét a Fertő egykori "édesanyja", a Hanság képezi. A területet a harmadkor második felében a Pannon-tenger, majd annak fokozatos visszahúzódásával a Győri-tó borította. A pleisztocén végén a Duna, a Rába és a térségre érkező egyéb folyóvizek vastag homokos-kavicsos hordalékot terítettek szét. A mai felszín az ezt követő szétdarabolódások, süllyedések, valamint a szél hatására jött létre.

Bölömbika

A sekély, édesvízzel borított medence dús vegetációnak adott otthont, ami elhalása után, a vízborítás következtében tőzegfelhalmozódáshoz vezetett. Más, iszapos hordalékkal borított területeken lápi talajok alakultak ki. A Hanság életében és kialakulásában meghatározó szerepet játszottak az ideérkező vizek. A tavak, az időszakos vízborítású lápos és mocsaras területek, valamint az emberi megtelepedésre is alkalmas lápszigetek (gorondok) rendkívül változatos vizes élőhelyek sorozatát alkotják, növény és állat számára egyaránt. Az 1777-79-es években Pomogy (Pamhagen) és Süttör között megépített töltés jelentette a Hanság mesterséges szétválasztását a Fertőtől. Ezt követően felgyorsultak a vízrendezés munkálatai. A Rábca medrének több szakaszban történő kiépítésével (1795-99, majd 1800-13) indult meg és a Kis-Rába, Répce, Kardos, Ikva folyók rendezésével folytatódott 1840-ig a Kapuvári- vagy Déli Hany lecsapolása. E területhez, pontosabban a volt Király-tó környékéhez fűződik Hany Istók legendája. A ránk maradt írások szerint 1749 márciusában kapuvári halászok fogták ki a vízből.

A Kapuvári-Hany rekettyefüzes láprétjeiről, égererdejéről volt híres, mely csíkhallal, lápi póccal (Umbra krameri), vízimadarakkal, mézzel és tüzelővel látta el a hanyi embert. Égeresei gazdagok lombfogyasztó rovarokban: nedves, vizes élőhelyekhez kapcsolódó bagolylepkék (Noctuidae), púposszövők (Notodontidae) és más ritka fajok színesítik a helyi életközösségeket. Az elevenszülő gyík (Lacerta vivipara) és számos más ritka faj található a réteken. Közismerten gazdag a Király-tó madárvilága. Földje is értékes, már több mint 160 éve bányásszák tőzegkincsét. Kezdetben tüzelőként, a gőzgépek hajtására, villamos áram termelésére; napjainkban pedig virágföldként és szennyvíztelepek szűrőberendezéseiben használják fel.

Vidrakeserűfű

Természetes úton a mosonszentpéteri és bősárkányi földnyelvek választják el a Kapuvári-Hanyt "testvérétől" a Lébényi-Hanytól. A Hansági-főcsatorna megépítésével (az utolsó szakasza 1910-ben lett kész) lehetőség nyílt a Lébényi-Hany lecsapolására is. Ennek hatása sajnos nem is váratott sokat magára, ugyanis már a '30-as évektől kezdődően öntözésre szorult a terület!

A Lébényi-Hany lápi nyúlfarkfüves (Seslerietum uliginosae), valamint kék-perjés (Succiso-Molinie-tum) kiszáradó láprétjein gyönyörű kosborok virítanak, úgymint a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymna-denia conopea), a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorchiza incarnata), a mocsári kosbor (Orchis laciflora). Ugyanitt található a kornis tárnics (Gentiana pneumonante), az illatos hagyma (Allium suaveolens), a buglyos szegfű (Dianthus superbus). Fészkel még a túzok és megtalálható a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) is. Nyíreseiben fekete harkály (Dryocopus martius) fészkel, elegyes lágylombos erdeiben ritka nagylepkék: sárga pohók (Gastropacha populifolia), púposszövő, tölgy-kőris-szil (Fraxino-Ulmetum) ligeterdeiben pedig a kabasólyom (Falco subbuteo), erdei füles- (Asio otus) és macskabagoly (Strix aluco) talált otthonra. Nádasaiban nyílik a ritka nádi boglárka (Ranunculus lingua), a csatornák hínarasaiban pedig békaliliom (Hottonia palustris) is található. Nagyvadállománya, a szarvas (Cervus elaphus), a vaddisznó (Sus scrofa) számottevő, a vaddisznó esetenként károkat is okoz a rétek feltúrásával.

Csíkos égererdő a Dél-Hanságban

A helyi, vízhez kötött élővilág számára napjainkra mindössze néhány kisebb tó maradt meg a "vadvízországnak" is nevezett hanyi lápvilágból, nevezetesen: a Király-tó, és a Tóköz tavai, amelyek: a Barbacsi-, a Kónyi- és a Fehér-tó. Bennük még jelentős számban élnek a csíkfélék (Cobitidaie), a lápi póc és cigányhal (compó, Tinca tinca). A nádasokban fészkel a szürke gém, a nagy kócsag, a bölömbika; a réteken piroslábú cankók, godák és bíbicek nevelik kicsinyeiket. Jelentős a reliktum, patkányfejű pocok (Microtus oeconomus ratticeps) népesség is, különösen a Fehér-tó környékén. E tavaknál a terület bejárása, a madármegfigyelés lehetősége adott, de csak szakvezető kíséretében.

Ma, a nagyfokú lecsapolások, tájalakítások után a Hanság elsődleges természeti értékeit az európai szinten veszélyeztetett tőzeges területek, a Tóköz viszonylag érintetlenül maradt tavai, az egykori égeresek maradványai (Dryopteridi-Alnetum), (pl. a király-tói és a Csíkos éger), a tölgy-kőris-szil ligeterdők még meglévő foltjai (Lébénynél) és a - helyenként füzesekkel tarkított - hansági rétek alkotják a maguk sajátságos élővilágával. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a csatornák és bányatavak által létrejött mesterséges élőhelyekről sem, amelyek az egész mai Hanságot behálózva értékes vízi állatvilágnak adnak otthont, s egyben fontos táplálkozóterületeket a szárazföldi fajok számára is. Emellett a meglévő csatornahálózat magában hordozza annak lehetőségét, hogy - hathatós vízgazdálkodással - az eredeti élőhelyek egy része visszaállítható legyen.

Répce ártér

A Répce-menti rétek a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik legszebb részlete Győr-Moson- Sopron és Vas megye határán. A védett terület a Répce Nagygeresdtől Répceszemeréig húzódó szaka-szát, az azt övező réteket, valamint a "Tőzikés" erdőt foglalja magába. Számos értékes növény- és állatfaj talál otthonra e területen.

A mocsárréteken szép számban díszlik az agárkosbor (Orchis morio), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a réti iszalag (Clematis integrifolia), a buglyos szegfű és a kornistárnics. A magassásosokban költ a haris (Crex crex). Hajnalban és esténként hallani a hím jellegzetes har-sogó hangját. A gerinctelen állatvilág jelesebb képviselői a farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), a nappali pávaszem (Inachis io), a fecskefarkú lepke (Papilio machaon). Az egykor vízimalmokat éltető, ma a Hany felé szabadon futó patak ágai kiválló életteret nyújtanak az édesvízi halfajok (csuka, sújtásos küsz (Alburnodies bipunctatus), kövi csík (Noemacheilus barbatulus)) számára az év minden szakában.

A rétek ölelésében, Csáfordjánosfa határában található a "Tőzikés" erdő. Magyarországon a leg-nagyobb tömegben e tölgy-kőris-szil ligeterdő alját borítja olvadás után a tavaszi tőzike (Leucojum vernum), melynek virágszőnyegébe ligeti csillagvirág (Scilla bifolia), sárga tyúktaréj (Gagae lutea), berki szellőrózsa vegyül. Az erdőben az odúlakó madárvilág tagjai költenek: szürke küllő (Picus canus), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), fekete harkály, nyaktekercs (Jynx torquilla). A fák lombkoronájában fészkel a héja (Accipiter gentilis), a karvaly (Accipiter nisus) és az egerészölyv (Buteo buteo). Az erdő a kijelölt túristaútvonalon szabadon látogatható.

Látogatóközpontok, Bemutatóhelyek

Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont

Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont, Fertőújlak

A hajdani határőr laktanyából kialakított és felújított látogató és oktatóközpont Fertőújlak településen a védett területek ölelésében fekszik. A Csapody István nevét viselő épület több funkciót tölt be.

Látogatóközpont; ahol a látogatók információt kaphatnak a nemzeti parkról, a Fertő part különböző rendezvényeiről, szálláshelyeiről, éttermeiről.

Természetiskola; ahol iskolás csoportokat, táborozókat fogadunk a tanévben és a nyári szünidőben egyaránt.

Állandó kiállítás mutatja be a Fertő és a Hanság élővilágát.

Mozitermében filmen mutatjuk be a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot.

Szálláshely is egyben. Az épület emeletén 10 db 4 ágyas és 1 db 2 ágyas szobák várják a természetben megfáradt vándort.

Előadóterme 100 fő befogadására alkalmas. A terem ketté választható egy mobil fallal, így két szekcióteremmé alakítható a helyiség.

Kócsagvár

Az elmúlt évszázadokban még főképpen halászatból, nád- és gyékényfeldolgozásból élő sarródi nép falujában rév is működött. A térség folyamatos lecsapolása következtében a Fertő összezsugorodott, s így a sarródi kikötőre sem volt már szükség. Ennek a révnek a helyén építették fel a Fertő-Hanság és Őrségi Nmezeti Park Igazgatóság központi épületét a Kócsagvárat.

Kócsagvár

A természetvédelem hivatali épülete; amely nevét a helyi madárvilág egyik igen jellemző képviselőjéről, a nagy kócsagról kapta. E szimbolikus névadás lényege, hogy a magyarországi természetvédelem jelképeként is ismert madárfaj a lassan húsz éve tartó ésszerű táj- és természetvédelem eredményeként ismét nagy számban költ a Fertőn.

A PHARE-segélyből finanszírozott építkezést 1992 áprilisában kezdték meg és 1993 júliusában került sor az ünnepélyes átadásra. Közép-Európa egyik legnagyobb náddal fedett épületében a fa és a nád dominál. Az épületet a pécsi tervező házaspár, Zambó Terézia (Hegykő szülötte) és Koller József tervezte, kivitelezője pedig a soproni Mestervonal Kft., illetve a Fertődi Építő Szolgáltató Rt.

A Kócsagvár első három épületszárnyában (A, B, C) szálláshely működik (11 szoba, 29 ágy, 46 férőhely) amely egész évben igénybe vehető.

Kócsagvár

Az épület aulájában a sok érdekességet rejtő, a Fertő-táj múltját bemutató állandó kiállítás mellett egymást váltják a különféle időszaki és vándorkiállítások.

A főépület központi összekötő folyosójára csatlakozó utolsó három épületszárnyában irodák működnek, melyekben a nemzeti park igazgatóság munkatársai végzik az élővilág-védelmi, kutatási, és vagyongazdálkodási munkájukat.

Rendezvények, konferenciák alkalmával lehetőség van az épületegyüttes közepén található 40 fő befogadására alkalmas előadóterem bérlésére.

Kedves Látogatóink a A nemzeti park látnivalóiról, túravezetésekről, erdei iskolás és nyári táboros programokról, szállásfoglalásról, kerékpárkölcsönzésről, a Fertő és a Hanság turisztikai látnivalóiról bővebb információt a Kócsagvártól mintegy 7 km-re található fertőújlaki Csapody István Természetiskola és Látogatóközpontban kaphatnak. (Lásd. Nemzeti Park Információ fül)

"Hanság Élővilága" Kiállítás

Hanság Élővilága Kiállítás

A Kapuvártól 7 km-re fekvő kis településen, Öntésmajorban található a Nemzeti Park dél-hansági területeinek központja, amely egyben kiállítóhely is. Az 1981-ben megnyitott "Hanság Élővilága" című kiállítás a Hanság kialakulását, a vízrendezési munkálatokat, a lecsapolások és a tőzegbányászat nyomán felszínre került régészeti leleteket, a múlt századi gazdálkodás tárgyi emlékeit, a hansági emberek életét, hajdani foglalkozását valamint a Hanság gazdag élővilágát mutatja be.
A kiállítás térítés ellenében látogatható.
Információ: 99/537-520

Esterházy Madárvárta

Esterházy Madárvárta

Az Osli és Bősárkány között félúton, az útról letérve, a "Csíkos" égeres közelében található az Esterházy Madárvárta. Az épületet herceg Esterházy Pál bocsátotta 1930-ban a Magyar Ornitológusok Szövetségének rendelkezésére. A madártani kutatások mellett, azóta is folyamatosan a terület állat- és növényvilágával foglalkozó vizsgálatoknak és a természetvédelemnek egyik külső bázishelye. A kiállítás a Hanság rendkívül gazdag madár- és rovarvilágából ad ízelítőt az érdeklődőknek. Az emeleti kiállító helyiségekben található több száz madár- és rovarpreparátum nemcsak látnivalóul, hanem a természetismerettel, környezeti neveléssel foglalkozó oktatóknak is hasznos bemutatóhelyként szolgál.
Előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Információ: 99/537-520

Tanösvények, túraútvonalak

Fertő-táj

Sziki Őszirózsa Tanösvény

Madármegfigyelés a Fertő szikes tavainál

A szikes puszta és tavak életközösségével, valamint a régi magyar háziállatoknak a védett területek megőrzésében és hasznosításában betöltött szerepével ismerkedhetnek meg a tanösvény látogatói. Az útvonal a magyar szürke marhával, a rackajuhval és a házi bivallyal legeltetett szikeseken vezeti végig a túrázót, érintve a sekély vizű szikes tavainkat. A Fertőtől elhódított területek pusztai növényzetét, akárcsak a Hortobágyon a hely talajviszonyaihoz alkalmazkodó jellegzetes sótűrő növények alkotják, mint pl. a sziki őszirózsa. A szikes tavak madárvilága is figyelemre méltó nemcsak a madarak mennyisége, hanem a fajok sokasága miatt. A Sarródtól 4 km-re északra elterülő szikes pusztai területen vezető tanösvény egy 2 km hosszú gyalogos és kerékpáros túraútvonal. Kiindulópontja a Sarród-Fertőújlak útvonalon, a Hansági Főcsatorna zsilipjénél található.

Vízi Rence Túraútvonal

Kenuzás a Fertő nádasában

A Fertő nyugati oldalán a nádasok, a csatornák és a nádasba záródott belső tavak élővilágát ismerheti meg a látogató egy kalandos, 6 km hosszú kenutúra alatt. A botanikai és zoológiai túraútvonal nyomvonala a Fertő összefüggő, sűrű nádasába vágott közlekedő csatornáin haladva viszi be az érdeklődőt egy szinte zavartalan világba, a Csárdai-csatorna és a Kláder-tó közötti részre, ahol a figyelmes szemlélődőt megannyi csoda várja. Ezek közül is talán a legérdekesebb a rencés hínár az aranysárga virágú "rovaremésztő" rencével, a nádi énekesmadarak (nádirigó, foltos nádiposzáta, barkóscinege), nagy kócsag, a vörös gém, a szárcsa és különféle récék megfigyelésének lehetősége. A túraútvonal a Csárdai-csatorna bejáratától indul, ami félúton található Balf és Fertőrákos települések között. Parkolási lehetőség a Csárdai-csatornánál biztosított.
A túraútvonal vezetővel, szezonálisan, május közepétől szeptember közepéig látogatható.

Gyöngyvirág Tanösvény

A tanösvény a Szárhalmi-erdőre jellemző nagy tömegben nyíló, illatos májusi gyöngyvirágról kapta a nevét. A kényelmes turistautakon vezető tanösvény mintegy 3,5 km hosszú és a mészkedvelő, karsztbokor-erdő jellegű erdőtársulások élővilágát mutatja be. Körútja a Tómalom-fürdő bejáratától indul. A teljes útvonal megismerése 1-1,5 órát igényel. Rövidebb túrák is tehetők, pl. az 1-5. állomások között alig 1 kilométeres szakasz kínál sok-sok szépséget valamint a Kecskehegyi kilátóról csodálatos körpanorámát. Az 1997-ben elkészült tanösvényen összesen 9 tábla található. A szöveg és képek mellett minden táblán megtalálható a tanösvény kis méretű térképe is, ahol az éppen aktuális megállóhelyet külön színnel jelölik. Az indító táblán ez utóbbi nagyobb méretben látható, és mellette az állomások nevei szerepelnek.

A tanösvény nyomvonala sétautakon és erdészet által használt földutakon halad. Éppen ezért végig jól járható. A tanösvény jelzése a kék T betű, melyet az egész út során jól lehet követni.

Sopronból a Gyöngyvirág Tanösvény fogadóállomásához országúton fertőrákos irányába lehet eljutni. Az országúton Sopronkőhida előtt, mintegy 200 méterrel kell letérnünk a Tómalom fürdőhöz. Parkolási lehetőség biztosított. Májustól október elejéig helyi járatú autóbusz (6-os számú) is közlekedik a Tómalom fürdőhöz.

Kövi Benge Tanösvény

A fertőrákosi Püspöki kőfejtő nemcsak egy mára már letűnt világnak az emlékhelye, hanem egy ma is mozgalmas, különösen értékes növény- és állatvilágnak az otthona. A 300 m hosszú tanösvény a Püspöki kőfejtő területén a kőfejtő geológiai, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be.

A kilátórészen a fertői panoráma mellett a pannon lejtősztyeppekre jellemző, a környezeti adottságokhoz alkalmazkodott, változatos növényvilágban gyönyörködhet a látogató. A botanikai ritkaságnak számító és a tanösvény névadójának választott kövi benge (Rhamnus saxatilis) mellett más különleges értékek is megfigyelhetők itt. A virágok nem csak látványukkal és illatukkal gyönyörködtetnek, hanem az általuk odacsalogatott színes pillangók és egyéb rovarok is meg-megállásra késztetik a túrázót. A kőfejtő üregeinek sötétebb részei, repedései és a bokrok árnyéka pedig remek élőhelynek bizonyulnak.
Belépődíjas!

Hanság

Hany Istók Túraútvonal

Az 5 km hosszú túraútvonal kiindulópontja az Osli és Bősárkány között félúton található Esterházy Madárvárta. Az épület az ország egyik legrégebbi madárvártája, mely kiállítóhely is egyben. A madárvártától az út a Csíkos Égererdő mellett vezet tovább. A fokozottan védett támasztógyökeres égeres nagyon sok rovarnak, kisemlősnek, erdei nagyvadnak és madárnak az otthona. Az út további részén egy kis kitérővel az egykori lápszigetek az ún. "gorondok" látogathatók meg. A különféle nevekkel illetett kiemelkedések (Dőri-domb, Imel-domb stb.) az ember e tájon való korai megtelepedésének nyomait őrzik. A túraútvonal utolsó szakasza az erősen elöregedett állományú Király-égeres mellett vezet. Az út végén, a Király-tó partján álló kilátótoronyból szemlélhetjük meg a tavat. A tőzegbányászatot követően növényzettel sűrűn benőtt tó környékén találták meg egykor Hany Istókot, túraútvonalunk névadóját.

Nemzeti Park Információ

Információ és zöld pont iroda

Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont, Fertőújlak
Tel.: 99/537-520, Fax: 99/537-521
Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont, Fertőújlak e-mail: fhnpiinfo@fhnp.kvvm.hu
web: www.ferto-hansag.hu

Nyitva tartás:
Március-Szeptember
Hétfő-Péntek: 9.00-16.00
Szombat-Vasárnap-Ünnepnap: 10:00-17:00

Október-November
Hétfő-Péntek: H-P: 9.00-16.00
Szombat-Vasárnap-Ünnepnap: Zárva

December-Január-Február: ZÁRVA
Információ és zöld pont iroda
Február 16-Április 14.
Hétfő-Péntek: 9:00-16:00

Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
Kócsagvár

9435. Sarród, Rév-Kócsagvár, Pf.: 4.

Hivatali idő
Hétfő-Csütörtök: 8:00-16:30
Péntek: 8:00-14:00


hirdet?s

Iratkozzon fel a fertőpart.hu hírlevelére! Fertőpart.hu hírlevél


Település-ajánlóTelepülés-ajánló


Sopron

Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében... bővebben »

További települések a térségben »

© Fert?part.hu
A Fertő tó elsőszámú portálja