Az egykori kőbánya napjaink kedvelt turistacélpontja
Sorozatunkban a Fertő-táj látnivalóit mutatja be Szerdahelyi Gergely hétről-hétre.
10-12 millió évvel ezelőtt itt a Pannon beltenger hullámzott, melynek sekély és meleg vizében élőlények milliárdjai éltek. Az egykori mészvázas vörösmoszatok alkotta iszaptömegbe ágyazódtak bele az elpusztult mohaállatok, vastaghéjú osztrigák, fésűskagylók, tüskésbőrűek, és csigák tetemei. Még a cápák fogait is megőrizte a mészkő. A Kőfejtőben tett sétánk során ezeket az ősmaradványokat mi is megfigyelhetjük a fejtés falfelületein és a kőzetdarabokban. Az itt található fajok többsége már nem él a mai tengerekben.
Rákoson és környéken több kőfejtő működött. Az emberek saját szükségleteikre ott fejtettek követ, ahol az a legegyszerűbbnek látszott. Napjainkban a Sziklasoron több helyütt is láthatjuk még az egykori kőfejtés nyomait. A 10-20 méteres függőleges falak alján befelé vágott járatok kovácsnak, lakatosnak, kőfejtőnek adtak otthont.
![]() Szerdahelyi Gergely A Fertő-táj idegenvezetője |
Az I. világháború után a műkő és a vasbeton egyre jobban elterjedt, ezért az építkezéseknél háttérbe szorult a terméskő használata. A kőfejtés még a II. világháborúig folyt, de kisebb mértékben. Ebben az időben kőfaragómesterek is dolgoztak, de a legtöbb követ maguk a házépítők fejtették ki. 1944 végén zsidó munkatábor működött a kőfejtőben.
A fertőrákosi kőfejtőben az építőanyagként és szoboralapanyagként használt jó minőségű mészkövet egészen a 1948-ig, a bánya bezárásáig termelték ki. A kitermelés folyamán meredek falakat képezve haladtak lefelé az egyre keményebb kőzet irányába. Kőfejtő ma már nem működik. A 12 millió éves kőzet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, és elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használják. Ezért bányászta az ember évszázadokon át az értékes részeket, és hagyta meg a lazább rétegeket, amelyek mint hatalmas mennyezet borulnak a megmaradt oszlopokra.
Napjaink látogatói a felszíni pados fejtés nyomait figyelhetik meg, ha lesétálnak az oszlopcsarnokos barlangba. A kőfejtő mélyéből alagút vezet a szabadba. Csigalépcsőn felkapaszkodva érünk a tetőre, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Fertő tó hatalmas víztükrére és a smaragdzöld nádasra.
A kőfejtőnek mintegy 5 hektáros felszínét sziklafüves és száraz kaszálórét borítja, amely számos védett és ritka virágos növényfajt őriz. Hazánkban csak itt fordul elő a sziklai benge nevű cserje. Májusban a leánykökörcsin, a tavaszi hérics, az agárkosbor és a bíboros kosbor, valamint a nagy pacsirtafű virágpompájában gyönyörködhetnek a látogatók. Júniusban az árvalányhajtól selymes gyepben virít a borzas- és az árlevelű len, a szibériai harangvirág, a sárga virágú ökörszem. A kopár, sziklás oldalak nyári különlegessége a naprózsa.
A Fertőrákosi Kőfejtő sok állatfajnak is otthont ad. A réten gyakori a sakktáblalepke és az imádkozó sáska. A köveken gyíkok sütkéreznek. A sziklák repedéseiben vörös vércsék és sarlósfecskék fészkelnek. A bányászat során kialakult barlangban és résekben denevérek tanyáznak. Az éjszaka ragadozója a macskabagoly.
A kőfejtő növény- és állatvilágának védelmére hívta fel a figyelmet 1931-ben Varga Lajos soproni tanár a Magyar Természettudományi Társulathoz küldött dolgozatában.
A Műemlékek Országos Központja 1951-ben védetté nyilvánította a Fertőrákosi Kőfejtőt.
2001 óta az UNESCO Világörökség része.
A Kövi Benge Tanösvény a kőfejtő szabadtéri múzeuma. Célja a geológiai, zoológiai és botanikai értékek bemutatása. A 300 méter hosszú tanösvényen táblarendszer segíti a természeti értékek megismerését.
![]() A kőfejtő termei |
1948-ban megszűnt a Fertőrákosi Kőfejtőben a lajtamészkő bányászata. Az évszázadokon át tartó bányaművelés után hatalmas katlan és a felszín alatt gigantikus termek labirintusa maradt vissza.
A Kőfejtő kivájt csarnokaiban 743 férőhelyes Barlangszínházat alakítottak ki. A Kőfejtő és a Barlangszínház évtizedek óta kulturális események színhelye. A csodálatos természeti környezetet és a remek akusztikát kihasználva nyaranta koncertek, színházi- és operaelőadások, fesztiválok várják az ide látogatókat.
További információ a Fertőrákosi Kőfejtőről: www.kofejto.hu
Szerdahelyi Gergely
a Fertő-táj idegenvezetője
A www.fertopart.hu honlap „Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel” című rovatában megjelenő fényképek és szövegek szerzői jog védelme alá esnek. Ezek felhasználásához engedély itt kérhető:
www.7csoda.hu/copyright
Ünnepeljük a gyerkőcöket zakatolással! 2012.május 27., 10-17.00h
Tarts Velünk a Balatonra, verd fel a sátrad közvetlenül a vízparton, a Tomaj Campingben, és bulizz egy nagyot a barátaiddal a badacsonyi parti-hajón!
Gyöngyösfalui Holdfény Ligetben kipróbálhatod Magyarország egyik legnagyobb erdei drótkötélpályáját, a trambulint az óriásjátszót és az izgalmas ösvényeket...
Ha a VOLT Vonatot választod, biztos helyed lesz, és gyorsan célba érsz, mert Budapest és Sopron között a vonat sehol nem áll meg.
Harka, Magyarország északnyugati részén,Gyõr-Moson-Sopron megyében, az Alpokalján, Soprontól délre, 5 km-re, közvetlenül az osztrák határ mellett helyezkedik el. Tengerszint feletti... bővebben »
További települések a térségben »