Kirándulócsoport a pellengérnél
Sorozatunkban a Fertő-táj látnivalóit mutatja be Szerdahelyi Gergely hétről-hétre.
![]() Szerdahelyi Gergely A Fertő-táj idegenvezetője |
A Sopront körbeölelő településeken a földesúri és a kegyúri jogokat Sopron város gyakorolta. Egyetlen kivétel ez alól Rákos volt, amely a győri püspökség 1002-ben történt megalapításakor lett annak birtoka.
Az Árpád-házi királyok idejében a rákosi püspöki települést kőfal vette körül. Ezen belül helyezkedett el a püspöki kastély, a szervitorok házai és a vámház. A katonai biztonságért a püspöki kurátor felelt. Ő irányította a termelést, ő volt a település elöljárója, az igazságszolgáltatás őre. Később várnagynak, majd intézőnek, végül tiszttartónak nevezték.
A települést a középkorban városfal oltalmazta a támadástól. Az erődítés létesítésénél őseink ügyesen kihasználták a felszíni adottságokat. A patak felőli oldalon a szakadékos domboldal nyújtott védelmet, a tó szomszédságában az alig járható ingovány tette megközelíthetetlenné a falut. Csupán a két védtelen, rövidebb oldalt kellett kapukkal és falakkal erősíteni.
A XVI. századból származó 4 méter magas, lőrésekkel épült falakat ma is láthatjuk a falu Fő utcáján. Az alsó városfal egy bástyatoronnyal egészült ki. A régi városfal által határolt településmag 1969 óta műemléki védelem alatt áll. Magyarország egyetlen köztéren megmaradt pellengére az egykori település önálló bíráskodásának emléke. A 16. században épült szégyenoszlophoz a kisebb bűntettek elkövetőit kötötték ki a középkorban nyilvános megszégyenítés céljából.
![]() Városfal Fertőrákoson |
A mezővárosi kiváltság a község kormányzatának szélesebb körű önrendelkezési jogát is jelentette: a jobbágyság szabadon választhatott bírót és esküdteket. A községnek a piactéren tömlöce volt. Ez a piac a községháza és az uradalmi malom között terült el. A község 1530 után új börtönt építtetett a piactérre, a föld alá. Fölébe tornyot helyezett. Ez a ma is álló pellengér, azaz szégyenoszlop. 1628-ban még a korábbi áristom szomszédságában álló szilfához kötözték ki a bűnözőket. Az új börtönt és a pellengért a község vezetői kezelték. Ők zárták el a kihágókat, vagy ítélték őket pellengérre. Az új oszlop sokáig töltötte be fenyítő szerepét. 1912-ben egy házasságtörő asszonyt szíjaztak hozzá. Az 1930-as években három napra kötöztek ki kukoricalopás miatt egy másik faluból való embert, aki a decemberi éjszakákat a csendőrőrs fogdájában tölthette.
További információ:
www.fertorakosikirandulas.hu
Szerdahelyi Gergely
a Fertő-táj idegenvezetője
A www.fertopart.hu honlap „Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel” című rovatában megjelenő fényképek és szövegek szerzői jog védelme alá esnek. Ezek felhasználásához engedély itt kérhető:
www.7csoda.hu/copyright
Kerüljük az uszító, valótlan hozzászólásokat. A www.fertopart.hu mindig is optimista, pozitív hozzáállást képviselt, Te se tégy másképp!
Hozzászólásod a 38.107.191.102 IP címről küldöd.
képviselő jelölt
Település: Fertőd
Egyéni jelölt jelöltként indul
Választási bemutatkozó »
Vitnyéd község a Dunántúlon, a Kisalföld szélén, a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik. Kapuvártól 2 km-re nyugatra, Sopron és Győr között a... bővebben »
További települések a térségben »