Fertőd: Esterházy-kastély - A "Magyar Verszália"

Szerdahelyi Gergely A Fertő-táj idegenvezetője

Fertőd leghíresebb látnivalója Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélya, az Esterházy–kastély.
Az Esterházy család felemelkedése a 16. század végén kezdődött. A 17. század első negyedében már jelentős szerepet játszottak Magyarország politikai életében. Gazdagságuk alapját az ellenreformáció korában vetették meg. Abban az időben a katolikus és a rekatolizált főurak hatalmas birtokokat kaptak adományként a Habsburg monarchiához és az egyházhoz való hűségükért.

A Esterházy család három kimagasló egyénisége:

•    Esterházy Miklós (1582-1645)
1613-ban bárói rangot kapott, 1625-ben a soproni országgyűlés nádorrá választotta. II. Ferdinándtól grófi rangot kapott 1626-ban. Gróf Esterházy Miklós alapozta meg a család vagyonát és társadalmi rangját.
•    Esterházy Pál (1635-1713)
Esterházy Miklós fia, aki kiváló katona és államférfi lett. 1652-ben kinevezték Sopron vármegye helytartójává és királyi tanácsossá. 1661-ben I. Lipót intézője, majd 1681-ben Magyarország nádora lett. Költőként és zeneszerzőként is tevékenykedett. Házasságaival tovább gyarapította a család hatalmát és vagyonát.
•    Esterházy „Fényes”Miklós (1714-1790)
Esterházy Pál nádor unokájaként részt vett az osztrák örökösödési és hétéves háborúban. 1762-ben Sopron vármegye főispánja lett, majd a nemesi testőrség kapitánya volt. Fontos diplomáciai megbízatásokat is teljesített. Ő építtette az Esterházy-kastélyt.

1720-ban Esterházy József szerződést kötött Martinellivel, a süttöri vadászkastély terveinek elkészítésére. Ez a Fertő zsombékos partján épült 20 szobás vadászkastély volt a mai kastély őse.

Esterházy Miklós 1762-ben, 48 éves korában örökölte a majorátust. Ettől kezdve haláláig az ő kezében egyesültek az Esterházy birtokok. Abban az időben a magyar főurak külföldön éltek és költekeztek. Velük ellentétben Esterházy Miklós itthon kezdett építkezni, és tovább gyarapította a családi képgyűjteményt és a kincstárat.

1763-ban kezdődött a kastélyépület teljes átépítése, a franciakert és a park kialakítása. A patkó alakú díszudvart határoló főépületet és a két kisebb mulatóházat egybeépítették. Az építkezésben három építész is közreműködött: Jacoby Miklós, Johann Ferdinand Mödlhammer és Hefele Menyhért.

Az elkészült kastély méretei lenyűgözőek. Fő homlokzata 100 méter hosszú, szárnyai 48 méteresek. A kastély kapuja díszes kovácsoltvas alkotás. Mind technikai, mind művészi szempontból Magyarország egyik legszebb kapuja.
A kastélynak mind a 126 szobája gazdag rokokó díszítéssel és berendezéssel készült. Az épület középpontja az emeleti díszterem és az ahhoz kapcsolódó zeneterem. Ide a földszintről egy belső lépcsőn és a külső díszlépcsőn át lehet bejutni. A díszterem alatti Sala Terrana, a nyári ebédlő a barokk kertet köti össze az épülettel. A központi teremből jobbra és balra szalonok és fogadószobák nyílnak. E helyiségek közé tartozik az ún. „Mária Terézia szoba”, ahol a királynő 1773 szeptemberében szállt meg. A földszinten volt a herceg és a hercegné lakosztálya és a nagy könyvtár. A kastélyépület keleti szárnyában kapott helyet a híres Esterházy-képtár. A nyugati szárnyban a konyhával összeköttetésben épült a télikert, amely egész évben friss virággal és gyümölccsel látta el a hercegi udvart.

Az Esterházy-kastély park felőli homlokzata

A főépület előtt, a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra az őrségházak állnak. A kastély mögött helyezkedett el az Operaház, a Muzsikaház, a Bábszínház, a vendégfogadó, a tisztviselői lakóházak és a kaszárnya. A kaszárnyán és a Muzsikaházon túl egyforma L alaprajzú házak épültek a herceg kézművesei részére. A franciakertet a főépület tengelyében mesterséges vízesés zárta le. Az ezen túl elterülő hatalmas parkot szobrok, vázák, szökőkutak és különféle épületek díszítették.

Mária Terézia 1773-ban Eszterházán töltött két napot. Megcsodálta és megdicsérte a kínai mulatóházat, a kor divatja szerint épült rokokó házacskát. Esterházy „Fényes”Miklós herceg erre csak annyit válaszolt: „ugyan, bagatelle”.  Így kapta a kínai mulatóház a Bagatelle nevet.

A 300 hektáros franciakertet a versailles-i kastély parkjáról mintázták. A barokk kertek kompozíciós középpontjában a kastély állt, így teremtettek kapcsolatot a környezettel, befogadva annak erőit.  Innen indultak ki a fasorral szegélyezett széles sugárutak, amelyek egy-egy parkon túli építészeti alkotáshoz vezettek. Az Esterházy–kastély középső sugárútjának tengelyében a fertőszentmiklósi templom tornya látszik. Egy másik fasor az 5 kilométerre levő lesvári Monbijou-kastélyhoz, a harmadik fasor pedig a Csapod melletti Göbös kastélyához vezetett. Ezeket a kastélyokat egymással is egyenes fasorok kötötték össze. Körülöttük vadászatra kiválóan alkalmas kiterjedt erdőségek terültek el, amelyeket a franciakerttől egy 2 méter magas téglafal választott el. A park sugárútjait több kisebb út keresztezte. A metszéspontoknál kialakított tisztásokon épületek vagy szobrok álltak. A színpompás virágokat havonta cserélték az ágyásokban. Ez a mesés gazdagságú park mindenki előtt nyitva állt, bárki sétálhatott benne.

A pompázatos „magyar Verszália” káprázatos ünnepségeknek, remek operaelőadásoknak és hangversenyeknek adott otthont. 1770-ben mutatta be otthonát és udvartartását a bécsi arisztokráciának Esterházy „Fényes” Miklós herceg.  Ezután minden évben látványos ünnepségeket rendeztek. Főként farsangkor és nyár végén zajlottak a híres „eszterházi mulatságok”. Itt vendégeskedett Mária Terézia, valamint II. József és Ferdinánd főherceg is.

Haydn vezetése alatt Eszterháza zenei élete Európa-szerte híres lett. Messze földről jöttek a vendégek az itt előadott műveket meghallgatni. Ide járt a Habsburg császári udvar, Mária Terézia és az előkelő bécsi közönség is.  A császárnő így méltatta az előadásokat: „Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom!”

A kastély szobáit végigjárva egyik ámulatból a másikba estek a korabeli vendégek. A mai látogatót is lenyűgözi a kastély, ahol barokk napokat, Haydn-szemináriumot, koncerteket és mesterkurzusokat szerveznek.


További információ:
www.nemzetimuemlek.hu
Szerdahelyi Gergely
a Fertő-táj idegenvezetője
 
A www.fertopart.hu honlap „Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel” című rovatában megjelenő fényképek és szövegek szerzői jog védelme alá esnek. Ezek felhasználásához engedély itt kérhető:
www.7csoda.hu/copyright

Fertő-parti kirándulások rovat további cikkei

Lőver-házak

2010. július 12.

Fertő-parti kirándulások - A sorozat ezen számában a soproni Lőver-házakról olvashat. Sopron... tovább

Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel XVI. rész

2010. július 5.

Sopron – Lőverek – Honnan származik az elnevezés? tovább

Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel XV. rész

2010. június 28.

Sopron és a Fertő-táj tengernyi látnivalót kínál az itt élőknek és a turistáknak egyaránt. A... tovább

Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel XIV. rész

2010. június 14.

Fertőrákos - Mithras-szentély, Mithras-barlang, Mithraeum, Mythras. Ilyen útbaigazító táblákat... tovább

Balf: Gyógyvíz, ivókút és a Szent József fürdőkápolna

2010. június 7.

Sopron és a Fertő-táj tengernyi látnivalót, élményt kínál az itt élőknek és a turistáknak... tovább

A Fertőszéplaki Tájházak

2010. május 31.

Fertő-parti kirándulások - A fertőszéplaki utcasor öt tájházában figyelemmel kísérhetők a... tovább

Lámpamúzeum Fertőszéplakon

2010. május 29.

Haragovics József gyermekkora óta érdeklődik a vasúton használatos lámpák iránt. Gyűjteménye... tovább

Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel XII. rész

2010. május 17.

Sopron és a Fertő-táj tengernyi látnivalót, élményt kínál az itt élőknek és a turistáknak... tovább

Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel XI. rész

2010. május 10.

Sopron és a Fertő-táj tengernyi látnivalót, élményt kínál az itt élőknek és a turistáknak... tovább

Újabb szakasszal bővül a vasfüggöny turistaút

2010. május 4.

Fertőrákos - Vasfüggöny mentén vezető, bakancsos turistaútvonal Fertőrákos-Rajka közti szakaszát... tovább

Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel X. rész

2010. május 3.

Sopron és a Fertő-táj tengernyi látnivalót, élményt kínál az itt élőknek és a turistáknak... tovább

Kirándulások Szerdahelyi Gergellyel IX. rész

2010. április 26. | Fekete Attila

Sopron és a Fertő-táj tengernyi látnivalót, élményt kínál az itt élőknek és a turistáknak... tovább