Fertőd - A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja két intézmény, a fertődi Porpáczy és a csermajori Ujhelyi Középiskola összevonásával jött létre.
2009 augusztusa óta együtt dolgozik a két intézmény, közösen fogalmazza meg céljait. Az új, közös intézmény a jövőben is fontos szerepet vállal a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében, a szakemberképzésben. Ma, amikor a társadalom minden rétege felismeri a hazai előállítású egészséges élelmiszerek jelentőségét, talán még eredményesebben dolgozhatnak.
Most egy felhívással fordulunak azokhoz, akik felelősséget éreznek a jövő mezőgazdaságáért, és segíteni tudnak céljaik elérésében.

Az intézmény vállalta, hogy tevékenyen részt vesz a termesztett növények és állatok helyi fajtáinak összegyűjtésében és megőrzésében. Ennek során gyűjtik a régi, hagyományos zöldség-, gyümölcs- és szőlőfajtákat, illetve azok neveit. Az iskola tangazdaságában génbankszerűen megőrzik a tájfajtákat és a későbbiek során szaporítóanyagot is biztosítanak az érdeklődőknek.

Miért fontosak a helyi fajták?

A mezőgazdálkodás kialakulása óta eltelt 12 ezer évben mintegy 7 ezer növényfaj került termesztésbe élelmezési céllal. A mezőgazdasági sokféleség drámai csökkenését jól érzékelteti, hogy napjainkban mindössze 15 növényfaj és 8 állatfaj biztosítja élelmiszerünk 90 százalékát.
A tájfajták a mai fajtáktól külső jegyeikben eltérő ősi fajtakeverékek, amelyek egy adott tájegység helyi sajátosságaihoz, klimatikus és biológiai változásaihoz alkalmazkodtak.
A helyi fajták a gazdálkodók számára évszázadokon át biztosan rendelkezésre álltak, és elsőrendű szerepet érdemelnének a jövő növénytermesztésében is. Termesztett növényeink sokféleségének védelmére génbankokat hoztak létre, ám hamar kiderült, hogy az élővilág sokféleségének fenntartását, eredeti élőhelyén, természetes állapotban kell megőrizni ott, ahol jellegzetes tulajdonságaik kialakultak.

Magyarország eddig valamennyi biodiverzitásra, s ezen belül a növények genetikai sokféleségére vonatkozó nemzetközi egyezményt aláírta. A kormányok vállalták, hogy az élővilág sokféleségének csökkenését 2010-ig megállítják. Az Országgyűlés 2009. május 22-én Nyílt napot tartott e témakörben, mely nyilatkozattal zárult. Néhány megállapítás a nyilatkozatból:
- a hazai kultúrnövényeink és haszonállataink genetikai alapjának védelme és további kiszélesítése fontos élelmiszer-önrendelkezési, élelmezés-, élelmiszer- és ezzel együtt nemzetbiztonsági kérdés;
 - az agrárbiológiai sokféleség (az agrobiodiverzitás) fenntartása szükséges ahhoz, hogy a jövő társadalma megfelelő válaszokat tudjon adni a természeti és gazdasági kihívásokra (pl. a klímaváltozásra, a gazdasági/élelmiszerválságok következményeire);
 - végzetes hibát követünk el, ha a géneróziót, a sokféleség csökkenési folyamatát tétlenül nézzük;

Az intézmény számára a génmegőrzéshez az lenne a legnagyobb segítség, ha az olvasóink birtokában lévő helyi vagy régi fajták szaporítóanyagából kisebb tételt rendelkezésünkre bocsátanak.

Az összegyűjtött fajtákból a tangazdaság fertődi és csermajori területén bemutató kertet hozunk létre.

A génmegőrzési program keretében az Esterházy-kastély szomszédságában található Pál-majorban létrehoztak egy állatsimogatót az őshonos állatfajták bemutatására, valamint egy gyógy- és fűszernövény kertet. Fertődi gyakorlókertben ültetik el a régi gyümölcs- és szőlőfajtákat, valamint létrehoznak egy fertődi nemesítésű bogyós fajtákat bemutató ültetvényt.

A csermajori tangazdaságban már láthatók az őshonos magyar állatfajták: racka és cigája juhok, mangalicák, szürkemarhák és a régi baromfi fajták. Az egykori cselédlakások kertjében pedig tavasztól megtekinthető lesz egy zöldséges kert is a régi fajtákkal.

Közélet rovat további cikkei