hirdetés

A Pünkösd eredete, hagyományok

Kultúr | 2008. május 9. | Fekete Attila

A Pünkösd egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg.

Tetszik?
Megosztás facebook myspace twitter linkedin Nyomtatható változat Küldje el a fertopart.hu cikkét ismerősének!

A Pünkösd eredete, hagyományok

Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Tertullianus régi ünnepnek nevezi, tehát az apostolok idejéből való. A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet szentelnek. A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Népszokások
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.

Májusfa
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.És ezt tudjuk rég!

Pünkösdi király
A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak. De ki az????

Tavaszköszöntés
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi királynéjárás
Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

Pünkösdölés
Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kiséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

Csíksomlyói búcsú
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. ki nem tudja?


Forrás: http://hu.wikipedia.org

Kapcsolódó programok

A pünkösdi programok a Fertő-parton itt megtalálhatók.



Hozzászólások

Kultúr rovat további cikkei

Nyitóhétvége a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban

2015. június 24.
Közel 700-an voltak kíváncsiak az őslényeket, kőbányászatot, valamint a Fertő-táj növény- és... Nyitóhétvége a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban tovább

Hercegi Kiskönyvek néven kiadványsorozatot indult

2015. május 30.
Az Esterházy Kastély Kápolna alapítvány színvonalas, képekben gazdag, de alacsony áron elérhető... Hercegi Kiskönyvek néven kiadványsorozatot indult tovább

Eszterházi Vigasságok - Tavasztól őszig 50 koncert a fertődi...

2015. május 7.
Tavasztól őszig csaknem 110 fellépő 50 hangversenyével várja vendégeit a fertődi... Eszterházi Vigasságok - Tavasztól őszig 50 koncert a fertődi Esterházy-kastélyban tovább

KULTURÁLIS TALÁLKOZÓ ÉS MŰHELYNAP

2015. április 30.
A térség kulturális szakemberei tervezték a jövőt Hegykőn április 25.-én KULTURÁLIS TALÁLKOZÓ ÉS MŰHELYNAP tovább

Kastélyprogram - Négy Győr-Moson-Sopron megyei kastély újulhat...

2015. március 10.
Fertőd – A kulturális, egészség-, gyógy-, vadász- és vallásturizmusra építenének a Nemzeti... Kastélyprogram - Négy Győr-Moson-Sopron megyei kastély újulhat meg tovább

Esterházy hercegek a 20. században

2014. december 7.
Dr. Varga Kálmán, aki korábban többek között a fertődi Esterházy-kastélynak is igazgatója volt,... Esterházy hercegek a 20. században tovább

Az Eszterháza Központ tagintézménye lesz a nagycenki...

2014. október 17.
Nagycenk – Az Eszterháza Központ tagintézménye lesz a nagycenki Széchenyi-kastély a hozzá... Az Eszterháza Központ tagintézménye lesz a nagycenki Széchenyi-kastély tovább

Az Eszterháza-központhoz kerül a nagycenki kastély és...

2014. augusztus 1.
A fertődi Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont kulturális és turisztikai szerepének... Az Eszterháza-központhoz kerül a nagycenki kastély és fertőrákosi Püspöki palota tovább

Visszanyerheti rangját a nagycenki Széchenyi-múzeum

2014. március 19.
Nagycenk - Visszaszerezné a múzeumi státuszt az évekkel ezelőtt közérdekű muzeális kiállítóhellyé... Visszanyerheti rangját a nagycenki Széchenyi-múzeum tovább

Márciustól működik az Eszterháza Központ

2014. február 12.
Fertőd - Március 1-jén jön létre az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, amelynek... Márciustól működik az Eszterháza Központ tovább

Új intézményt hoznak létre a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes...

2014. február 12.
Fertőd - Márciustól egy új intézmény, az Eszterháza Központ működteti a fertődi... Új intézményt hoznak létre a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes működtetésére tovább

Szöktetés a raktárból

2013. november 2.
Fertőd - Abszurd helyzet állt elő - Orbán rákérdezett, hogy lehet ilyen? Akadályozta az... Szöktetés a raktárból tovább


hirdetés

Iratkozzon fel a fertőpart.hu hírlevelére! Fertőpart.hu hírlevél


Település-ajánlóTelepülés-ajánló


Fertőd

Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta. 1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik.bővebben »

További települések a térségben »

© Fertőpart.hu
A Fertő tó elsőszámú portálja