hirdet?s

Települések

Ágfalva

Település-adatlapTelepülés-adatlap

Ágfalva

Alapítva: 1194 Lakosság száma: 1951 fő
Polgármester
Gaál István
Cím
9423 Ágfalva Soproni u. 3.
Telefon: 99/330-012 ; 99/510-295 Honlap: www.agfalva.hu

Polgármesteri HivatalPolgármesteri Hivatal

9423 Ágfalva Soproni u. 3.

Közérdekű információkKözérdekű információk

Ágfalva község közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett, Soprontól 4 km-re helyezkedik el.

Története:

Ágfalva község nemrég ünnepelte fennállásának 810. évfordulóját.
A falu nevének első írásos említése 1194-ből származik, Dág néven a borsmonostori ciszter apátság birtoka volt. A ciszterciek telepítettek először német parasztokat a megyébe. A falu neve 1207-ben Dagendorf, majd 1278-ban Agendorf. Különböző viszályok után a Dági birtok Sopron város kezébe került, így Agendorf 1848-ig Sopron jobbágyfalva volt.
Sopron földesurasága alá tartozó falvak reformációja a városéval egy időben az 1550-es években indult. A bécsi békekötés (1606) után Ágfalva ismét evangélikus lelkészt hívott. Az egymást követő tanult prédikátorok meghatározói voltak az Ágfalviak lelki-szellemi életének.
A vegyes vallású úrbéli falvakban, így Ágfalván is lutheránus és katolikus bírák váltották egymást. 1832-ben kolerajárvány pusztított 92 halálos áldozattal, 1873-ban a járvány megismétlődött 83 áldozattal.

A századfordulón a község lakossága: 1816 fő, melyből 1760 német, 47 fő magyar anyanyelvű. A jómódú nemzetiségi településen fejlett háziipar volt, a paraszti gazdaságok mellett sokan a bányában dolgoztak.
Az 1890-es években sok család kivándorolt Ausztriába, Amerikába. Az I. világháború ágfalvi hősi halottainak száma 51 fő, emlékművet emeltek tiszteletükre. A Trianoni békeszerződés után 1921-ben az osztrákok elfoglalták Ágfalvát, az ellenük felkelők áldozata Baracsi László önkéntes.

A II. világháborúban bombatámadás érte a községet 23 áldozattal, a harcterekről 116 katona nem tért vissza, emlékmű őrzi nevüket. Hadikórházat telepítettek Ágfalvára, munkaszolgálatosok tábora működött, sok áldozattal.
1946. áprilisában került sor a német lakosság kitelepítsésre, 1954 fő összeírtból 1185 fő került Németországba, mindent hátrahagyva. A kitelepítés meghatározó történelmi esemény a település életében, hatása napjainkig tart.

forrás:www.agfalva.hu




Kisfilm a településről


Flash player kell


hirdet?s

Iratkozzon fel a fertőpart.hu hírlevelére! Fertőpart.hu hírlevél


Település-ajánlóTelepülés-ajánló


Röjtökmuzsaj

Röjtök és Muzsaj évszázadokon át két külön település volt. A két községrész egyesítése Röjtökmuzsajjá 1927-ben történt. Szent István király a muzsaji határban lévő "Cserszélre"-re építtetett egy keresztalakú, Szent Péter tiszteletére és tíz község használatára szánt templomot. A legrégebbi... bővebben »

További települések a térségben »

© Fert?part.hu
A Fertő tó elsőszámú portálja