hirdet?s

Települések

Kapuvár

Település-adatlapTelepülés-adatlap

Kapuvár

Alapítva: 1162 Lakosság száma: 10741 fő
Polgármester
Hámori György
Cím
9330 Kapuvár, Fő tér 1.
Telefon: 96/596-000 E-Mail: kapuvar@kapuvar.hu Honlap: www.kapuvar.hu

Polgármesteri HivatalPolgármesteri Hivatal

9330 Kapuvár, Fő tér 1.

Közérdekű információkKözérdekű információk

Ingatlan ajánlatokIngatlanok a településen

A 11.000 lakosú Kapuvár, Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld két tájegységének - a Rábaköznek és a Hanság-medencének - találkozásánál, kedvező közlekedésföldrajzi helyzetben, a 85-ös fő út két oldalán Győrtől 49, Soprontól mintegy 39 km-re található. A város központjától 12 km-re észak felé található a pamhageni határátkelő.

A város nagy kincse a 62 C°-os, 1762 méter mélyről előtörő minősített gyógyvíz, melyet bő hozamú források táplálnak. Minden irányból 2-3 km-es távolságban erdők veszik körül a várost, remek kirándulási lehetőséget nyújtva, a természetet szerető turistáknak.

Már az őskortól lakott terület. Őskori, kelta, római, avar, népvándorlás kori temetők leletei, Árpád-kori település feltárt anyaga utal a múltban itt élt emberek életformájára.

Kapuvár település létrejötte a honfoglalás utánra tehető. A kalandozó magyarok Augsburgi veresége után (955) a magyarok  - kortárs krónikások szerint - megtorló hadműveletektől tartva az ország nyugati oldalán elárasztásokkal, mocsarakkal, akadályrendszerek építésével erős gyepűrendszert alakítottak ki, melyek szűk átjáróit megerősített kapukkal őrizték. Ezek egyike a már 1162-ből adatolható Kapuvár (castrum illud quod vulgariter Capuu dicitur), melynek első ismert várnagyát (comes Dytricus castellanus de Kopu) egy III. Andrásnak címzett jelentés említ. A királyi várat birtokszervezetével együtt Zsigmond király nem sokkal koronázása után hívének Kanizsay Jánosnak és fiainak adományozza, akik több-kevesebb viszálykodás árán (Újlaki és Rozgonyi foglalás) megőrzik a család fiága kihalásáig, majd leányágon öröklődve Nádasdy Tamásé lett.

A település várának hadászati jelentősége a török időkben ismét növekedett, az oszmán csapatok többször elfoglalták, de tartósan nem tudták megvetni a lábukat Kapuváron. Időközben a település mezővárossá vált (1558), a várvédőinek Nádasdy Ferenc telkeket adományozott (1639-től). De Kapuvár urát a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégezték, város a kincstár kezelésébe került, majd I. Lipót császártól 1671-ben és 1676-ban kiváltságleveleket nyert. 1681-ben Esterházy Pál nádor örökjogon szerezte meg magának, így Kapuvár az óriási Esterházy uradalom része lett.

Rákóczi-szabadságharc kitörése után, a Rábaköz hadszíntérré vált. Kapuvára szabadságharc idején többször gazdát cserélt, mígnem a várát 1709-ben a visszavonuló kuruc csapatok felrobbantották, nehogy a labancok erődítménye legyen.

Az Eszterházyak barokk stílusú kastéllyá építették újjá, és akkor nyerte el a ma is látható formáját. E kastélynak lakója volt rövid ideig a legendás víziember, Hany Istók.
Kapuvár mezővárost az 1871. évi törvénykezés újból "községgé" minősítette vissza, de pecsétjén öntudatosan továbbra is feltüntették a "mezőváros" szót.

A XIX. század végére Kapuvár környékén erős kapitalizálódási folyamat indult meg. 1864-ben a kapuvári uradalmat báró Berg Gusztáv vette bérbe, aki továbbfejlesztette a gazdaságot, a csatornázások folytatásával további szántóföldeket nyert a Hanság lápterületeiből, 1880-ban gazdasági vasutat épített Kapuvár vasútállomás és Öntésmajor között, mely a századfordulóra az egész béruradalmat behálózta. Meghonosította a korszerű cukorrépa termesztést. A nyersanyagot az 1879-ben épült petőházi cukorgyárba szállította. Emellett malmot, szeszgyárat valamint fűrésztelepet is létesített.

1875-ben, báró Berg Gusztáv hosszadalmas szervező munkája eredményeként megépült a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút, a majorokat, fő útvonalakat ma is meglévő, impozáns fasorokkal díszíttette. Nem véletlen, hogy 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert a kapuvári uradalom mintagazdasággá alakításáért.
Sopron vármegyében Kapuváron építettek először polgári iskolát, s ezzel egy időben közkórházat.
Az I. világháborút követően fél évig településünk adott helyet a Sopron vármegye
hivatalainak.

Az Esterházy Hercegi Hitbizomány modern, szociálisan érzékeny, az alkalmazottaknak viszonylag magas életszínvonalat biztosító nagybirtokként került a II. világháború után államosításra.

1950-es években számottevő ipartelepítés kezdődött melynek köszönhetően Kapuvár 1969-ben ismét visszakapta városi rangját és azóta is körzeti központként működik.

 

Forrás: www.kapuvar.hu 





hirdet?s

Iratkozzon fel a fertőpart.hu hírlevelére! Fertőpart.hu hírlevél


Település-ajánlóTelepülés-ajánló


Ágfalva

Ágfalva község közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett, Soprontól 4 km-re helyezkedik el. Története: Ágfalva község nemrég ünnepelte fennállásának 810.... bővebben »

További települések a térségben »

© Fert?part.hu
A Fertő tó elsőszámú portálja