hirdet?s

Települések

Sarród

Település-adatlapTelepülés-adatlap

Sarród

Alapítva: 1313 Lakosság száma: 1000 fő
Polgármester
Turi Lajos
Cím
9435 Sarród Rákóczi u. 8.
Telefon: 99/537-166 E-Mail: info@sarrod.hu Honlap: www.sarrod.hu

Polgármesteri HivatalPolgármesteri Hivatal

9435 Sarród Rákóczi u. 8.

Közérdekű információkKözérdekű információk

Könyvtár

- Könyvtár

Posta

- Magyar Posta Zrt.

Óvoda

- Napközi Otthonos Óvoda

Orvos, rendelő

- Orvosi rendelő

Civil szervezetek

- Sarródi Ászok SE
- Sarródi Tájház

A Fertő és a Hanság között elterülő kiemelkedésre épült. Határának legnagyobb része a tó elhagyott medrének peremére esik. A Fertő valamikor a kertek aljáig ért, jelenleg több kilométerre esik a falutól. A Fertő vízterületét állandóan változtatta, időnként teljesen kiszáradt. Az elhagyott tómedret az emberi munka és a szorgos nép művelés alá fogta. A tengerszint feletti 112-113 m magassággal a község a környék legalacsonyabban fekvő területe. A község három településből áll: Sarród, Fertőújlak és Nyárliget.
Sarród falu Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, a Fertő és a Hanság között található.

Történetét a Fertő-tó és a közeli országhatár határozták meg. A vízjárta vidék kiemelkedései a kőkorszak óta lakottak voltak. A honfoglalás után a magyarok, valamint a később a vidékre betelepült besenyők alapította település szerves részét képezte az ország védelmét ellátó gyepűrendszernek. Első írásos említése 1313-ból származik. A falu közelé-ben vámszedőhely, és az akkor a faluig érő tó partján rév működött.
Birtokosai közt megtaláljuk a Nádasdy-, az Esterházy-, és a Széchenyi családot is.
A település hagyományosan mezőgazdasági jellegű. A vízrendezések után visszahúzódó tó medrét fokozatosan vették művelés alá, de olyan ősi foglalkozások, mint a halászat, gyékényfonás stb... még a XX. században sem vesztettek jelentőségükből.
1710-ben a nagy pestisjárvány lakosainak egyharmadát elpusztította. A járvány elmúltának emlékére 1741-ben állított Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Rókus alakjaival díszített barokk szobrot ma is tisztelet övezi. A járvány elmúltának emlékére 1741-ben állított szobrot ma is tisztelet övezi.Temploma is ezekből az időkből származik. Az 1752-ben emelt barokk épületet 1846-ban átépítették klasszicista stílusban.
A 19. sz. közepétől megélénkülő gazdasági és kulturális életet a megépülő iskola és a sorra alakuló egyesületek is jelzik. A trianoni békeszerződés következményei azonban érzékenyen érintették a térséget azzal, hogy az évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatokat elvágta és ellehetetlenítet-te az új határ. A falu elzártsága tovább fokozódott a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra alatt a vasfüggöny és a fokozott határőrizet miatt.
A faluban van az 1991-ben alapított Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgató-ság impozáns központi épülete a Kócsagvár. Büszkesége a településnek a nyaranta megrendezett "Ferenczi József" Nemzetközi Alkotó- és Művész-tábor. Sok látogatót vonz a 2006-ban megnyílt közösségi- és tájház, vala-mint a Rozália napi búcsú.
1990. után Sarródnak saját önkormányzata lett, és Fertőújlak, valamint Nyárliget falvakkal együtt három település közigazgatását irányítja. E fal-vak is részei 2001-től a Fertő/Neusiedlersee Világörökségi Kultúrtájnak.





hirdet?s

Iratkozzon fel a fertőpart.hu hírlevelére! Fertőpart.hu hírlevél


Település-ajánlóTelepülés-ajánló


Fertőd

Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta. 1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik.bővebben »

További települések a térségben »

© Fert?part.hu
A Fertő tó elsőszámú portálja